Élelmiszer pazarlás

Az élelmiszer hulladék minden olyan élelmiszer vagy alapanyag, melyet nem az emberek fogyasztanak el. Ezek jelentős része (70,7%) a háztartásokban keletkezik, ezt követi a sorban a feldolgozás és a gyártás során keletkező hulladék (20,7%), majd az élelmiszer kiskereskedelem (4,6%), az étkezési szolgáltatók (2,1%), végül a legkevesebb hulladék az elsődleges termelés során keletkezik (1,8%).

Forrás: KSH

Ezen hulladékok egy része elkerülhetetlen veszteség, mert emberi fogyasztásra alkalmatlan (pl. a hal szálkája vagy a barack magja, stb.). Az elkerülhető veszteség mindaz, ami ugyan fogyasztható lenne, mégis hulladékként végzi (pl. megromlott étel): ez a pazarlás. Az élelmiszer hulladékoknak csaknem fele pazarlás.

Az élelmiszer pazarlás világszerte növekvő problémát jelent. A feleslegesen megvásárolt, és fel nem használt ételeknek mind óriási ökológiai lábnyoma van: gondoljunk csak arra, hogy ami a kukában végzi, annak az élelmiszernek is meg kellett teremnie a földeken (vagy a haszonállatot fel kellett nevelni, élelmezni, stb.), csomagolni és tárolni kellett, szállítani kellett, és készétel esetén még az otthoni elkészítés energia vesztesége is hozzáadódik. Mindezen folyamatok (felesleges föld- és vízhasználat, energiaveszteség, stb.) mind hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és az élelmiszer ellátás bizonytalanságának következményeként az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez.

A NÉBIH Maradék nélkül elnevezési programja évről-évre felméri a háztartásokban keletkező élelmiszer hulladék és pazarlás mértékét, illetve számos tanácsot, és oktató anyagot készít mind magánszemélyek mind cégek részére a pazarlás megelőzésnek céljából.

A 2022-es felmérés alapján évi 574 ezer tonna élelmiszer hulladék keletkezik hazánkban, ami fejenként 59,9 kg élelmiszer hulladékot jelent. Ebből 24 kg megelőzhető lenne.

A legtöbb kidobott étel készétel, ezt követik a kidobott zöldségek és gyümölcsök, majd a pékáruk.

Az élelmiszer pazarlás visszaszorítása globális szempontból is jelentős, de ha egyéni szempontokat veszünk figyelembe, egy átlagos magyar fogyasztó élelmiszer-pazarlással évente nagyjából 40 ezer Ft-ot költ el feleslegesen.

Hogyan előzhető meg az élelmiszer pazarlás:

  • Ne vásároljunk túl sok élelmiszert.
  • Nézzük meg a lejárati időpontokat: ha “felhasználható” felirat szerepel az élelmiszeren, akkor ezen időpont után már nem biztonságos a fogyasztása. Akkor vegyük meg, ha előtte el fogjuk fogyasztani.
  • Tervezzük meg vásárlás előtt, hogy mit fogunk készíteni, mit fogunk enni, így csak azt vásáéroljuk meg, ami el is fogy később.
  • Ne főzzünk többet, mint amit el tudunk fogyasztani. Ha mégis túl sok ételt készítettünk, fagyasszuk le a készételt (dátum jelöléssel), hogy később biztonsággal elfogyaszthassuk.
  • Ne tegyünk többet a tányérunkra, mint amennyit meg tudunk enni, inkább szedjünk többször.
  • A hűtőszekrényt 0-7 fok közötti hőmérsékletre állítsuk be, mert magasabb hőmérsékleten jelentősen gyorsabban romlanak meg a benne tárolt élelmiszerek.
  • Ha az élelmiszeren “minőségét megőrzi” felirat szerepel (pl. száraz tészta, rizs, konzervek esetén), akkor megfelelő körülmények között tárolva, ezen időpont után elfogyasztva sem jelent élelmiszer biztonsági szempontból veszélyt a termék elfogyasztása. Ilyenkor adhatunk az ételnek még egy esélyt, de ha szaga, állaga vagy színe romlásra utal, akkor már nem ajánlott elfogyasztani.
  • A fel nem használt élelmiszert (pl. banánhéj, stb.) legjobban komposztként hasznosíthatjuk, illetve bizonyos el nem fogyasztott, de még jó minőségű élelmiszereket (pl. maradék készétel, húsok, tejtermékek, stb.) felajánlhatunk rászorulók részére, vagy állati fogyasztásra is alkalmasak lehetnek.

Források: