Mit jelöl az élelmiszer címke?
Tudatos vásárlóként fontos tisztában lennünk azzal, mi mindent tudhatunk meg a boltokban vásárolt élelmiszerekről. Ugyanis nem teljesen önkéntes alapon osztanak meg velünk a gyártók információkat a termékeikről, hanem egy szigorúan szabályozott rendelet alapján, melyet 6 éve léptetett hatályba az Európai Unió. Számos olyan adat található az élelmiszerek címkéjén, melyet kötelező feltüntetni (sőt, az olvashatóság, a betűméret és a feltüntetett információk sorrendje is meghatározott), de vannak olyanok is, melyek önkéntesen jelölhetőek.
Mit kötelező feltüntetni a gyártónak?
A termék mennyisége: fontos, hogy itt a nettó mennyiséget kell feltüntetni, tömeg mennyiségben vagy űrtartalomban, a termék halmazállapotának megfelelően.
A termék megnevezése: A fantázianéven túl, mindenképpen fel kell tüntetni ez élelmiszer előírt megnevezését is, melynek utalnia kell a rajta végzett kezelésekre is (pl. porított, fagyasztott, liofilizált, stb.)
Az összetevők listája: minden összetevőt fel kell tüntetni, mégpedig tömeg szerinti csökkenő sorrendben. Tehát amit legelőször olvasunk, abból az összetevőből van a termékben a legtöbb, amit utoljára, abból a legkevesebb.
Kiemelten jelölni kell minden olyan összetevőt, mely esetlegesen allergiás reakciót válthat ki.
Az élelmiszeren kiemelt összetevőt (ami pl. a nevében is szerepel) százalékos arányban is fel kell tüntetni.
Eltarthatóság: Itt gyakran elakadunk, mert míg egy terméken azt látjuk, hogy “fogyaszthatóságot” tüntetnek fel, addig másokon “minőség megőrzési időt”. A különbség nem véletlen! A fogyasztható kifejezés gyorsan romló élelmiszereknél használatos, ahol a lejárati dátumot követően nem ajánlott a termék fogyasztása, mert az élelmiszer eredetű fertőzéshez vezethet. Ezzel ellentétben a minőségét megőrzi kifejezés arra utal, hogy a termék a lejárati dátum után is biztonsággal fogyasztható, azonban ekkor már megváltozhatnak bizonyos jellemzői, pl. az íze vagy az állaga.
A lejárati dátumok mellé minden esetben fel kell tüntetni a gyártó tárolási körülményekre vonatkozó előírását is. A dátum formátuma nap-hónap-év sorrendben kell megjelenjen, amennyiben a nap nincs feltüntetve, akkor a hónap végéig kell értelmezni az eltarthatósági dátumot.
A gyártó vagy importőr nevének és címének is szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a vevő tudja, kihez fordulhat panaszával és kérdéseivel. Ezen felül néhány élelmiszer esetében az élelmiszer származási helyét is fel kell tüntetni (zöldségek, gyümölcsök, húsok).
Tápérték jelölés: Kötelezően feltüntetendő az élelmiszer energia tartalma, zsír tartalma (azon belül is kiemelten a telített zsírsavak mennyisége), fehérje tartalma, só tartalma és szénhidrát tartalma (azon belül kiemelten a cukor mennyisége).
A kötelező elemeken kívül önkéntesen feltüntethető az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak mennyisége, a poliolok, a keményítő és a rost tartalom, valamint bármely olyan vitamin és ásványi anyag, melyet a termék jelentős mennyiségben tartalmaz.
Mindezek mellett még számos dologról tájékoztathat bennünket a gyártó az élelmiszer címkéken keresztül (pl. ökológiai gazdaságból származó termék, gluténmentes vagy diabetikus termékek, vitaminok napi referencia beviteli értékei, stb.), érdemes tehát a vásárlás során egy pillantást vetni rájuk, így tudatosítva választásunkat.
Felhasznált és javasolt források:
https://elelmiszerlanc.kormany.hu/elelmiszerek-jelolese
https://portal.nebih.gov.hu/-/termek-jelolese-ertekesitese
https://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:304:0018:0063:hu:PDF
